Este egy órányi időt a következővel töltöttem: Kimondtam, hogy x y vagyok, és utána a státuszt amit akarok. A lényeg a kiállásban volt. Kihúztam magam és beindítottam a státusszal kapcsolatos viselkelkedésformámat. Jó érzésem lett tőle, amíg meg nem untam.

Ma leültem egy nyugodt helyen. Csak figyeltem ki a fejemből. Eleinte folyton gondolkodáson kaptam magam, majd sikerült lecsillapítani az elmémet. Ettől érzések jutottak eszembe, végül így, kényszer nélkül sikerült elképzelnem dolgokat, és elengedni sem volt nehéz a kéréseimet.…

Hétköznapi esetben az érzelmekhez szükség van valamire ami fenntartja az erejüket. Ez lehet egy ellentétes valóságba vetett csalfa-vak hit, ami a folytonos csalódás miatt állandó ütközést, súrlódást okoz. A csalódás negatív életérzést, az összeütközés pedig…

Hibám: sokszor figyelembe veszem a most létező körülményeket, a teremteni kívánt körülményekhez. Amikor körülményeket alkotok, semmi mással ne foglalkozzak, csakis a kívánt érzéssel, hatással, lehetőséggel. Például egy egyébként szuper autó is képes rossz hatást…

Figyeljek oda, hogy mindig tartalmazza a hangulatom az elégedettséget. Mindezt persze kényszer nélkül.Pillanatnyilag még nem tudom, mások eltérítő nyomása alatt fenntartani rendesen.

A /jobb vagyok/ érzés korlátokat hoz. Például megvonhat információt, és kapcsolati lehetőségeket. Helyesebb a /jó vagyok/ hozzáállás, mert nem viszonyít semmihez.

Délután jól felpumpáltam az önbecsülésemet. Ráértem, sok időt szántam rá. Válójában pénzt akartam bevonzani, de más is történt. Másnapra eltünt az összes testi problémám, ami már hetek óta zavart. Pedig még az "egészségrombolónak tartott" dolgokat sem hagytam…